Egyik hétköznap este "véletlenül" otthon is a gép előtt ragadtam. Beléptem MSN-re, láttam, hogy elérhető. Klikk. Elég hosszú beszélgetés kerekedett belőle, több személyes dologra fény derült. Szót ejtettünk például a kollégákról, sajnálattal közölte, hogy a legtöbbjükkel keveset találkozik, pedig milyen jó lenne gyakrabban összejárni. Olyannyira lelkesen érdeklődtem a következő látogatásának dátuma felől, hogy kvázi lebuktam, bár a "nagyon szeretnéd, hogy menjek..." és a "te vagy az egyetlen, aki mindig kérdezi, hogy mikor megyek..." válaszok túlmutatnak a kvázin. Sikerült azonban ezeket is überelni. Albertre terelődött a szó (az elődjére, ugye), újabb megmagyarázhatatlan cselekvést elkövetve ezt írtam róla: "gyakorlatilag ő mutatott be téged". Erre persze azonnal lecsapott, s mivel a rossz tulajdonságaim közé tartozik, hogy nem tudok nemet mondani (pláne neki...), így el kellett mesélnem az első fejezetben leírtakat. ("Csabi, ma jönni fog egy lány, aki tuti tetszeni fog neked" - a szerk.). Próbáltam magyarázni a bizonyítványt, ám a "miből gondolta, hogy tetszeni fogok neked?" kérdésre adott hümmögős válasz után elterelte a szót.
Rákérdeztem az egyik főellenségre, a cigarettára. Ez annyira kiváló ötletnek bizonyult, hogy a magyarázatot addig csűrte-csavarta, amíg szóba nem került a barátja..."Történetünk" során első alkalommal. Mint kiderült, a bulikat leszámítva csak akkor gyújt(ott) rá a koporsószögre, amikor az a gyöngyvirág vele volt. Pompás.
Búcsúzóul még kiderült, hogy korábban egy hónapig az Egyesült Államokban, közelebbről New Orleansben lakott/tanult. Kíváncsiságból megkérdeztem, élne-e ott. Sokat gondolt rá, de nem tudná itthon hagyni a családját és a kutyáját, pláne nem hurcolhat magával mindenkit, de a barátja talán menne vele...
Másnap reggel büszkén meséltem Ricsi kollégának, hogy kivel "töltöttem" az előző estét. Kaptunk tőle csak mi ketten munka ügyben levelet. Mivel Richárd a felettesem volt, ezért nagyrészt az e-mailek fő címzettjének sorában az ő neve szerepelt, a másolatéban pedig az enyém. Viszont talán a hosszú beszélgetős csetelésnek köszönhetően abban a bizonyos levélben megfordult a szereposztás. Tudom, ez semmit sem jelent, de na.